Mesterházy Attila, a kormányt soha nem váltó erőtlenség miniszterelnök-jelöltje újabb ígérettel rukkolt elő: beígérte az ingyenes egyetemi oktatást, amelyet nem csupán anyagi okokból nem helyeselnek Magyarországhoz képest szegényebb országok, mint az Egyesült Államok, hanem azért is, mert az ingyenes oktatás a magyar felsőoktatás színvonalára süllyesztené a Harvardot és a Yale egyetemet is.
De Mesterházy Attila, aki életében egy hétnél tovább még nem tartózkodott egy működő demokráciában, ennél is továbbment: a kormányt nem váltók listavezetőjeként azt mondta, hogy „az MSZP programjában az is szerepel, hogy minden egyetemista és főiskolás 3-5 hónapos ösztöndíjjal külföldön tanulhasson nyelvet”. Ez már majdnem olyan jó, mint Horn Gyula ingyen repülőjegye a nyugdíjasoknak.
Végezzünk egy rövid számítást. Kíméletből nem számoljuk össze azt a pénzt, amivel Mesterházy a csőd szélén táncoló magyar költségvetést megterhelné az ingyenes egyetemi és főiskolai oktatás teljes finanszírozásának összegével. Számoljuk csak ki annak összegét, ha minden egyetemista és főiskolás nyelvet tanul 3 hónapig külföldön.
Az Oktatási Hivatal statisztikája szerint a 2011/2012 tanévben összesen 241 ezer 614 hallgató tanult nappali tagozaton. Ennyi diákot tanítana Mesterházy ingyen 3 hónapig külföldön. Indulásnál mindenképpen ez a létszám, később csak az új évfolyamokat kell számolni, feltéve, hogy ha a kormányt nem váltó szocialista kormány minden egyetemistát csak egyszer akar külföldre küldeni, mert ugyebár az egy kitolás. Ha átlagban négyéves tanulmányokat számolunk, akkor is minden évben a teljes létszám egynegyedét külföldre kell küldeni.
A 3-5 hónapos ösztöndíj tandíjjal (mert a fránya külföldi iskolákat nem „a kormányt nem váltó erőtlenség” kormánya vezeti, ezért mindenhol tandíjat kell fizetni), szállással minimum 3 ezer euró. 241 ezer 614 hallgató esetében ez 724 millió 842 ezer euró. A stabilan legalább 300 forintos euró árfolyammal számolva ez 217 milliárd 452 millió 600 ezer forint az első évben. Utána minden évben ennek a negyede. Ebben az összegben nincsenek benne egyéb költségek, amelyek ezzel járnak. Az sem lenne kis feladat, hogy a magyar kormány találjon ennyi nyelviskolát, ahol 241 ezer hallgatót elhelyez.
Összehasonlításként jelezzük, hogy amikor az MSZP hírhedt száznapos programja után a Medgyessy-kormány bejelentette a Bokros-csomag utáni legnagyobb megszorító csomagot, akkor arra hivatkoztak, hogy ha nem hoznak megszorító intézkedéseket, akkor egy 550 milliárd forintos lyuk keletkezik a költségvetésen. Ha a számításaink nem csalnak, akkor ezzel a 3-5 hónapos külföldi ösztöndíjjal Mesterházy ennek a költségvetési lyuknak a felét vágná ki az államháztartásból már az első évben, és nem ez az egyetlen ígérete.
Emlékeztetőül hadd mondjuk el, hogy a Medgyessy-kormány 100 napos programja, az úgynevezett „jóléti rendszerváltás” indította el Magyarországot a lejtőn, ekkor veszítette el Magyarország a versenyképességét, ment kevés híján csődbe, és került sokak megélhetése veszélybe. A Fidesz csont nélkül szavazta meg a csomagot, és ezzel két legyet ütött egy csapásra: nem veszített a népszerűségéből, és meglökhették a szocialistákat a totális bukás felé.
Amit most Mesterházy bejelentett, ugyanaz a lépés, amelyből kinőtt a Fidesz kétharmada. Nem véletlen, hogy ekkora orbitális baromságra nem is reagálnak. Ha valamilyen véletlen folytán a kormányt nem váltó erőtlenség mégis nyerné a választást, Mesterházyn elég behajtani ezeket az ígéreteket, és hamarosan jöhet az újabb őszödi beszéd a hazugságokról, az elkerülhetetlen megszorító csomag, és a Fidesz vagy a Jobbik három harmados győzelme.
Mondhatnánk, hogy Mesterházy szövegeit nem kell komolyan venni, mert annyi esélyük sincs győzni, mint egy csigának az epsomi derbin. De mégsem így van. Mesterházy ezeket a képtelen ígéreteit nem az Ifjú Szocialisták nyári táborában vezette elő, hanem Magyarország demokratikus ellenzéke nevében, tiszteletre méltó hölgyek és urak miniszterelnök-jelöltjeként. Ha nincs esélye nyerni, ilyeneket akkor sem beszélhet.
Az igazi veszély pedig az, hogy ha még tesz néhány ehhez hasonló ígéretet, a „vizitdíj népszavazás” népe képes lesz rá szavazni, függetlenül attól, mit gondol róla. Az pedig katasztrófa lenne, ha ezt a programot végre kellene hajtani. Felér egy hazaárulással, amelyet ugyan Mesterházy a többi mellé akaszthat, de ennek súlyosabb következményei is lennének: Magyarország gazdasági és politikai összeomlása.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Mesterházy egy olyan választási szövetség miniszterelnök-jelöltjeként kezdte az újabb 100 napos program ígérgetéseit, amelynek tagja az őszödi beszédet elmondó Gyurcsány, az országot az ígéret Matyiktól egyszer már megmentő Bokros Lajos, vagy a szocialisták esztelen ígérgetéseit mindig elvető Bauer Tamás. Kiegészítve Bajnai Gordonnal, aki szintén végigcsinált már egy konszolidációt a hasonló jó ötletek miatt. Ijesztő a hallgatásuk.
Nem lehet tudni, hogy a „csak Orbánt leváltani” jelszava milyen demokratikus elvek feladására készteti még az „összefogás” tagjait, de lassan teljesen arcukat veszítik, és olyasmihez adják a nevüket, amely a tisztességüket és demokratikus elkötelezettségüket, szakmai hitelüket kérdőjelezi meg. Kivel egyeztette vajon Mesterházy ezt az őrültséget? Hogyan jelentheti ezt be a „következő” kormány nevében az ingyenes egyetemi oktatással együtt?
Ebben az esetben ráadásul kimutatható a száznapos program, az őszödi beszéd, a 2006-os sajnálatos események és a Fidesz kétharmados győzelmét követő „rendszerváltás” közötti összefüggés. Ezek a demagóg hazugságok egy fasiszta rendszer kialakulásához vezettek. Az MSZP ebből semmit nem tanult, semmit nem értett meg. Mesterházy nem tudja, mit beszél, közveszélyes minden szava. A nyilasok uralmát készíti elő, ha nincs akkora szerencsénk, hogy maradnak inkább a fasiszták.
Ez az „összefogás” nevű állatság, amelyet a magyar balliberális értelmiség és média színe-virága szorgalmazott, idáig juttatta az országot, hogy a maradék épeszű ember sem nyithatja ki a száját, nehogy a nagy „összefogást” megsértse. Egy hazugság újabb hazugságot szül. Akik beléptek a rendszert legitimáló választási hazugságba, és vele az “összefogás” hazugságba, egy hazugságörvénybe kerültek, amelyből nem lehet kikerülni. Ezért a fasiszta diktatúrának egy esztelen ígérgetős szélhámosság az alternatívája, amely a puha fasiszta diktatúránál is ijesztőbb rémuralommal fenyeget. Mert az ilyen hazug ígérgetések után nagy megszorítások és gazdasági csőd következik, amely aztán a szélsőjobboldalt juttatja hatalomra.
Ennyi eszük nincs, és még mindig fontosabb ennek a képtelen csapdának a fenntartása, nehogy egymást kritizálják, nehogy valaki „kibeszéljen” a nagy „összefogásból”, és ma már egy épeszű hangot hallani nem lehet. Gyurcsánynak kár volt elmondani az őszödi beszédet és felgyújtatnia az egész országot, ha egy ekkora állatságra nem szólal meg, és nem mondja azt, hogy nem lesz ingyenes egyetemi oktatás, és nem kap minden főiskolás és egyetemista külföldi nyelvi ösztöndíjat évente 217 milliárd forintért, de a negyedéért sem. Vagy ha Orbán leváltása a cél, akkor megint hazudhatunk reggel, délben és este?
Micsoda vakság, hogy a „szabaduljunk meg bármi áron Orbántól” hisztérikus légkörében senki nem gondolkodik, hogy mi vezetett ide. Olyan ígéretekkel akarják Orbánt leváltani, amelyek megágyaztak Orbán diktatúrájának. Nem lehet „bármi áron” és „bárhogyan” megszabadulni Orbántól, hanem csak következetes, jogállami, tisztességes eszközökkel, de még az illegitim választásokon való részvétel sem az. Belzebub által nem lehet kiűzni az ördögöt. Az egyetlen alkotmányos és jogállami megoldás a rendszer egész bojkottja, a választások bojkottja, és az alkotmányos rend visszaállításának követelése.
Szeretnék emlékeztetni arra, hogy az ország intelligensebb fele megint egy olyan társaság kezébe tette le a sorsát, amelyről az Origo egy korábbi összeállítása ijesztő képet fest. Amikor a 100 napos program után László Csaba akkori pénzügyminiszter az MSZP frakciójában elmondta, hogy kiegészítő csomag szükséges, kiigazításra van szükség, mert nincs fedezet, akkor arra ennek a pártnak a frakciója így reagált: „A konfliktus tovább élezte az amúgy is feszült viszonyt a pénzügyminiszter és az MSZP között. László Csaba elment ugyan a frakcióhoz, hogy meggyőzze a képviselőket a program szükségességéről, de nem sokra ment az érveivel. “Nem volt tere a szakmai érvelésnek. Elmondtad, hogy baj van a költségvetéssel, mire felállt egy képviselő, és elkezdett arról beszélni, hogy baszd meg, ezt nem tudom elmondani a választóknak” – mondja egy korábbi PM-es, aki Lászlót többször is elkísérte ezekre az ülésekre. Több képviselő emlegetett olyanokat is, hogy “nem ezt ígértük a választásokon”, illetve feltették a kérdést, “de hát mit mond majd a nép?” – mondják az akkori frakcióülések résztvevői, akik szerint az egyik hangadó akkor is a szókimondásáról híres Karsai József volt. Egyikük emlékei szerint ő egyszer a pulpitust verve kiabálta a pénzügyminiszternek, hogy “Csabikám, így nem lehet politizálni”.
Ne feledjük el, hogy ennek a sötét társaságnak mondta el Gyurcsány az őszödi beszédet, a következményeit ismerjük. A Fidesz kétharmados győzelme után egy ideig úgy tűnt, hogy lesznek civil mozgalmak, amelyek elsöprik ezt a semmihez nem értő, az őskorból itt maradt társaságot. De ez a párt nem újult meg, az új generációnak csak az életkora más, és visszajöttek, mintha mi sem történt volna. A civil mozgalmak nem voltak elég erősek, hogy bojkottálják a rendszert, ezek pedig árulóként beálltak a választásokra készülődni, és magukkal rántottak mindenkit a rendszer legitimációjába.
Jönnek az újabb hazug ígéretekkel, mintha az osztogatás csak a jó szándékon múlna, mintha a költségvetésnek nem lenne kiadás és bevétel oldala. Fogalmuk sincs egy állam működéséről, a kapitalizmusról, a demokráciáról. És ma már az sincs, aki egy szót emelne ez ellen, mert akik tehetnék, egy táborba vannak összekötve velük egy törvénytelen választási törvény által. Tragédia. Nem Orbán a tragédia, hanem ez a tragédia. Mert fasiszták mindenhol vannak, de az, hogy demokraták ne legyenek velük szemben, csak szociáldemagógok, akik elfogadják a fasiszta alaptörvényt, és csak annyiban mások, hogy többet akarnak osztogatni, az egy tragédia.
Menthetetlen ez az ország. Sötét lyuk Európa közepén. Fertőző góc, potenciális katasztrófaövezet.
*
Teljesen mindegy, hogy a puccsisták illegitim kormánya hogyan értelmezi azok távolmaradását, akik bojkottálják a rendszert. A kollaboránsokra szavazók szintén kollaboránsok lesznek, és elveszítik minden erkölcsi alapjukat, belső tartásukat, hogy a rendszer illegitim jellegéről, a alkotmányos rend törvénytelen megváltoztatásáról beszéljenek. Aki ebben a szavazásban részt vesz, elárulja az utolsó törvényes Alkotmányt, legitimál egy államcsínyt és egy fasiszta rendszert. Tisztességes ember ebben nem vesz részt. Nem megy el a puccsisták illegitim választási helységébe sem, nem regisztrál, nem megy be a szavazófülkébe, nem húz át semmit, nem írja rá, hogy bojkott, hanem egyszerűen nem vesz tudomást erről a törvénytelen médiaeseményről. Ezt a törvénytelen rendszert a hazug és törvénytelen alaptörvényével együtt nemlétezőnek tekinti, átnéz rajta, bojkottálja. Nem számít, hogy Orbán mekkora választási győzelmet hirdet ki, nem számít, hogy mit hazudnak, mit gondolnak. Csak egy számít, hogy semmibe vegyük őket, és őrizzük meg a tisztességünket jobb időkre.