A magát ellenzéknek nevező politikai oldal kezdi feltalálni a meleg vizet: azt mondják, a Fidesz állt „a demokratikus államrend megdöntésére irányuló puccskísérlet mögött”. Az idézet a Demokratikus Koalíció nyilatkozatából való, amelynek aláírója Kerék-Bárczy Szabolcs elnökségi tag. A nyilatkozat később is megfogalmazza ugyanezt: „a demokratikus államrend megdöntésére irányuló puccskísérlet mögött Orbán Viktor és pártja áll”. Ez egy tényállítás.
Csakhogy a bejelentést az alábbi mondat követi: „Az április 6-ai választás tétje nem más, mint hogy erőszakos puccsisták folytatják-e tovább hazánk leépítését vagy a demokrácia hívei kezdik el Magyarország újjáépítését.” Ez vicc, annak is rossz. Aki ezt a mondatot leírta, nem tudja, mit beszél.
Az államrend „megdöntésére irányuló puccskísérlet” bűncselekmény. Döntsék már el, mit gondolnak 2006-ról: ha bizonyítani tudják, hogy „a demokratikus államrend megdöntésére irányuló puccskísérlet mögött Orbán Viktor és pártja áll”, akkor abból nem az következik, hogy „az április 6-ai választás tétje nem más, mint hogy erőszakos puccsisták folytatják-e tovább hazánk leépítését vagy a demokrácia hívei kezdik el Magyarország újjáépítését.”
Egy parlamenti választás tétje nem az, hogy “erőszakos puccsisták” vagy demokraták kormányozzák az országot. Erőszakos puccsisták nem jogosultak arra, hogy egy választáson részt vegyenek. Rájuk a Büntető törvénykönyv hatályos paragrafusai érvényesek, őket mellékbüntetésként eltiltják a közügyek gyakorlásától. Bűnözők és demokraták nem választáson döntik el, kié legyen a közhatalom. Bűnözők nem gyakorolhatják a közhatalmat. Ezt demokraták nem hitelesíthetik.
A Btk. 139. § (1) bekezdése szerint: „Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve – különösen fegyveres erő igénybevételével – megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságveztéssel büntetendő.” Ez volt az érvényben levő hatályos jogszabály arra a cselekményre, amelyről Kerék-Bárczy és a DK beszél.
A puccsra irányuló előkészület is büntetőjogi tényállás, amelyet szintén börtönnel fenyeget a törvény. A törvény nem választásokkal orvosolja ezt a bűncselekményt: „(2) Aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Ha igaz, amit Kerék-Bárczy mond, akkor ezek a paragrafusok az irányadók. Ha nem igaz, akkor hamis vád a kijelentése. A „demokratikus államrend megdöntésére irányuló puccskísérlet” vélhetően hivatalból üldözendő bűncselekmény. Ha a hatóság tudomására jut, eljárást kell indítania. A hamis vádhoz nem kell feljelentést sem tenni, egyik elkövetési módja az, hogy aki „más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt adatot hoz a hatóság tudomására bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Egy sajtónyilatkozat is alkalmas arra, hogy valamit a hatóság tudomására hozzon.
Döntsék már el ezek a nevetséges emberek, hogy ők sétálnak be hamis vád miatt a börtönbe három évre, vagy az alkotmányos rend megdöntésére irányuló puccskísérlet miatt a puccsisták életfogytiglani büntetését követelik. Ha nincs erre elég bizonyíték, akkor szégyelljék magukat, hogy egy ennyire nyilvánvaló bűncselekményre sincs elég bizonyítékuk, másrészt akkor hallgassanak. Ha van elég bizonyíték, tárják a nyilvánosság elé, és követeljék a törvények betartását, a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonását.
Akkor is ezt kell tenniük, ha a puccsisták által kézben tartott ügyészség és rendőrség nem tesz semmit. Nekik akkor is a törvényhez kell ragaszkodniuk, és a büntetőjogi tényállásból következő magatartást kell tanúsítaniuk. Bűnözőkkel nem mérettetik meg magukat demokratikusnak hazudott választáson, mert azzal megsértik az Alkotmányt, a jogállamot, a törvényt, a demokráciát, és közvetve felmentik a bűnösöket, támogatást nyújtanak nekik, és bűnrészessé válnak.
Ha igaz, amit Kerék-Bárczy mond, de az általa feltárt bűncselekmény elkövetőivel szemben nem a törvényt állítja, akkor ő egyrészről ostoba, másrészről ugyanolyan bűnöző, mint akiket ennek a bűncselekménynek az elkövetésével megvádolt. Legfeljebb bűnrészesként a büntetési tétele kisebb. Ugyanez igaz pártja döntéshozóira, elsősorban Gyurcsány Ferencre, a párt elnökére. Ha egyszer törvénytisztelő, demokratikus hatalom kerül uralomra Magyarországon, őket ezért bíróság elé kell állítania. Különösen akkor, ha ennek a következménye a későbbiekben valamilyen vérengzés lesz. Akkor azért felelősök.
Ez a tiszta jogi helyzet. Miért nem szavazással döntöttek a whiskys rabló sorsáról is? Az általa elkövetett bűncselekmények kisebb súlyúak voltak, mint Orbán és társai államellenes bűncselekményei. Demokrata csak a törvényhez tarthatja magát. Aki nem tiszteli a jogot, az nem demokrata, mert a demokrácia joguralom. Ha azokkal, akikről azt állítják, hogy „erőszakos puccsisták”, választáson akarják eldönteni, ki vezesse az országot, akkor maguk is bűnözőkké válnak. Akkor már két bűnöző társaság között kell választani.
Demokraták egyelőre sehol nincsenek, vélhetően majd akkor lehet látni egyet, amikor az első képviselőiket a puccsisták beviszik a börtönbe. De azok nem az álellenzékből kerülnek majd ki. Őket az álellenzék is bajkeverőknek nevezi majd, nem beszélve a hivatalos balliberális sajtóról, amely ebből az álellenzékből akar megélni.
A demokratikus államrend létének bizonyítéka az lenne, ha ilyen vád esetén az ügyészség azonnal vizsgálatot indítana, és pártatlan eljárást folytatna le. Ez még viccnek is gyenge Magyarországon, ami bizonyítja, hogy nemcsak megdöntési kísérletről volt szó, hanem a demokratikus államrendet úgy megdöntötték, hogy a fehérvári huszároknak is dicsőségére válna. Ez azt mutatja, hogy a 2006-os kísérlet és a 2010-es megvalósulás ugyanannak a folyamatnak és cselekménynek két állomása. Amit 2006-ban elkezdtek, azt 2010-ben fejezték be.
Majd ha a magát ellenzéknek nevező politikai oldal felfedezte a meleg vizet, és rácsodálkozik, hogy azt hideg vízből is elő lehet állítani, akkor rájön arra, hogy 2006-ban ugyanaz a terv állt készenlétben, amelyet a 2010-es választások után a NENYI-ben azonnal bejelentettek. A különbség annyi volt, hogy a 2006-ban megírt szövegbe a „forradalom” elé odaírták, hogy „fülke”. Így lett az utcai „forradalom” helyett „fülkeforradalom”.
Minden más maradt ugyanaz, mintha 2006-ban a rendőrök nem verték volna le az erőszakos puccsot. Megkapták érte a büntetésüket, meghurcolták őket, míg a kivezényelt bűnözőket rehabilitálták. Öt év múlva olyan hősök lesznek a tankönyvekben, mint Zrínyi Miklós. Csak abban bízhatunk, hogy akkor dicsekvésből beleírják, milyen szerepe volt annak, hogy futballhuligánok gyújtották fel Budapestet, a Fradi későbbi elnöke, maga is ennek a B-középnek a tagja, a Fidesz mobilizációért felelős pártigazgatója volt.
A magukat ellenzékinek nevező törvénytelenek bűne emiatt még nagyobb. Azt ugyanis nem fogják bemesélni egyetlen bíróságnak sem, hogy 2014-ben nem vették észre, hogy a „demokratikus államrend megdöntése” megtörtént. Kerék-Bárczy, Gyurcsány és bűntársai csupán 2006-os puccskísérletről beszélnek, mert ha megmondanák, hogy ez a puccs nem hiúsult meg, hanem négy évvel később egy demokratikus választás alkotmányellenes „átértelmezésével” megvalósult, akkor aztán igazán nehéz lenne akkora hazugságokat mondani, hogy az áprilisi választás tétje az, hogy „erőszakos puccsisták folytatják-e tovább hazánk leépítését vagy a demokrácia hívei kezdik el Magyarország újjáépítését”.
Ha bevallanák, hogy az Orbán-rendszer annak a puccsnak az eredménye, amelyet 2006-ban az utcán még levertek, de 2010-ben az államhatalmat elfoglalása után már nem tudtak megállítani, végképp nevetségessé válna, hogy ezekkel a bűnözőkkel akarnak választási komédiában részt venni. Méghozzá a bűnözők által diktált bűnözői feltételek között. Ezek a megdöntött alkotmányos rend utáni állapotot és a puccsot rehabilitálják, amiről Kerék-Bárczy beszél. Akik ezt megteszik, a jogállam, a demokrácia, a szabadság ellenségei.
Kár arról beszélni, hogy Gyurcsánynak nem 2014-ben kellene észrevenni, hogy 2006-ban puccsot szerveztek, hanem azon a napon kellett volna bejelentenie, amikor ez megtörtént. Ekkora utógyújtással nem működhet egy politikus, volt állami vezető. Ráadásul még most is elhallgatták volna, ha a Fidesz nem jön elő vele. De mindez hagyján. Azonban most elkövetik ugyanazt a hibát: itt van az orruk előtt a puccs folytatása és befejezése, és nem veszik észre. Nem beszélnek róla, nem viszonyulnak hozzá úgy, ahogyan egy puccshoz kell. Orbán már akkor puccsot kiáltott, amikor a Gyurcsány-kormány az oroszokkal tárgyalt. Ő pontosan tudta volna, mit kell tenni egy olyan puccs esetén, amilyet ő szervezett. De vele szemben a demokraták gyávák.
Akkor kellett volna megvédeniük a demokráciát, nem most “izmozni” látványosan a semmit. Orbánékat már akkor bíróság elé kellett volna állítani, legkésőbb a kordonbontáskor őrizetbe venni. A kordonbontás is olyan akció volt, amitől azt várták, hogy a 2006-ban levert puccs, újra feltámadhat, és tömegek vonulnak az utcára. Most láthatják, mi lett az akkor mulastás következménye. És meglátják majd, mi lesz a mostani mulasztás következménye. Jogi kérdésekben nem lehetnek politikai megfontolások. Az nem egy indok, hogy akkor megint utcára mennek a gyújtogatók. A demokratikus rendet fenn kell tartani, különben ez les za következménye, és még az, ami ezután következik.
Ez az oka, hogy a tét, kedves Kerék-Bárczy szaki, ma már nem az, hogy „erőszakos puccsisták folytatják-e tovább hazánk leépítését vagy a demokrácia hívei kezdik el Magyarország újjáépítését”, mert a demokrácia híveinek nincs esélyük Magyarország építésére. Arról szól a puccs, hogy ilyen esély többé ne legyen. Egy puccsista nem adja át a hatalmát, mert azzal a puccs értelmetlenné válna. Becsapják a népet, akik azt hazudják nekik, hogy egy puccsistát választás útján kell, vagy választás útján lehet leváltani.
A tét ezzel szemben az, hogy lesznek-e halálos áldozatok. És lesz-e még szabad és független Magyarország, vagy a Trianont előidéző történelmi bűnök folytatásával befejeződik a trianoni folyamat, és ez az ország eltűnk. Esetleg újra beolvasztják a nagy Oroszországba. Akkor aztán Orbán, ez a szerecsét felcsúti gyerek, megérkezett “Keletre”, Ázsiába. Ide jutott a jog és törvény figyelmen kívül hagyása, a bizonytalan tesze.toszaság.
Mert ha az oroszok elfoglalják a Krímet, akkor meg fogják buktatni a nyugatbarát ukrán kormányt is. És Oroszország máris itt lesz a szomszédunkban, egy olyan vezetés mellett, amely meghirdette a Nyugat ellenében a Kelet felé fordulást, amely ki akarja vezetni Magyarországot a Nyugat demokratikus kontrollja alól, és ennek érdekében eladta magát pénzért az oroszoknak. Iránnal erősíti a szövetségét, és ezekhez hasonló rendszert épít.
Ez a tét, szaktársak, nem az, hogy ki kormányoz. Ha Önök elfogadják ennek a rendszernek a feltételeit, a kereteit, akkor ezt senki és semmi nem állítja meg. Nincs wlfogadható magyarázat erre a farkasvakságra. Logikailag teljesen érthetetlen. Ez csak egyféleképpen magyarázható: eladták magukat, ez egy megélhetési ellenzék.
A balliberális média, amelyet az MSZP tartott el a Fidesz pártpénztárnokával kötött alkuk keretében, olyan pártot tartott életben és fedezett a szavazók előtt, amely a puccsot elkövető párttal való kibogozhatatlan érdekviszonyai közt elveszítette a függetlenségét és az önállóságát. Struktúráját tekintve ez a párt – és a helyzet – nem változott. A baloldal legnagyobb támogatást élvező pártjáról nem lehet tudni, hogy a háttérből a Fidesz irányítja-e, a Fidesz húzza-e meg cselekvésének határait.
Ebből a pártból emiatt lépett ki Gyurcsány, aki most visszalépett ugyanebbe a viszonyrendszerbe, amikor összefogott azokkal, akik a Fidesz kezében lehetnek. A pártja ennek a viszonyrendszernek a része lett, és már a látszatra sem ügyel, amikor egy mondaton belül életfogytiglani bűncselekménnyel fenyegetett tettek elkövetőiről és a velük való „demokratikus” megmérettetésről beszél. És ez nem tűnik fel senkinek, senki nem érzi ennek a jogi képtelenségnek a demokratikus normákkal összeegyeztethetetlen voltát, hanem szemét becsukva, fülét bedugva rohan a szakadék felé.
Az MSZP bevette Gyurcsányt az „összefogásba”, annak ellenére, hogy zsigeri módon tiltakozott ellene. Ki beszélte rá őket, hogy Gyurcsány pártját ennek az „összefogásnak” részeként lehessen teljesen hiteltelenné tenni, karámba terelni, kezét-lábát megkötözni és morálisan kivégezni? Hogyan lehet, hogy az MSZP szabta a feltételeket, miközben ez a párt erodált mindent, ami tisztességnek, demokratikusnak és értéknek mondható. Hány Simon Gábor van ebben a pártban, akiknek titkos számláin negyedmilliók vagy milliárdok nyugszanak. Miközben nincs az ellenzéknek pénze, sajtója.
Az MSZP-t, a szövetségeseit és a szavazóikat nem érdekli, honnan van ez a pénz? Rendjén van, hogy a párt második embere nem tud elszámolni ennyi pénzzel, és semmit nem mond? Hány ember lapít még, hányan vannak a Fidesz kezében?
Milyen alkuk, milyen pénzek, lefizetések, zsarolások állhatnak a hátterében annak, hogy a magát ellenzéknek nevező politikai oldal magatartása logikai bukfencek sokasága, megmagyarázhatatlan ellentétek láncolata. Ugyanúgy butítják a magyar embert, mint a Fidesz, amikor azt állítják, hogy államellenes bűncselekmények elkövetőivel választáson kell a hatalmon osztozkodni. Ez maga a bolondokháza. Ők is bűnözőkké válnak, ha ehhez asszisztálnak. De miért teszik? Ehhez olyan mértékű butaság vagy korrupció kell, amely ép ésszel felfoghatatlan.
Tanulhatna Ukrajna példájából, aki valóban ellenzéke az Orbán-rendszernek. De ilyet egyelőre nem látni. Igazi ellenzék egyetlen olyan párttal, médiával nem állna szóba, amely bármilyen formában is pénzt kap a demokratikus rendet megdöntő puccsistáktól. Ennyire buták lennének, vagy ennyire megalkuvók? Hogyan lehet egy ATV-t ellenzéki televízióként hitelesíteni, amikor a tulajdonos és a csatorna is Orbán kezéből eszik, Orbánnak kiszolgáltatta és eladta magát? Elemi érdeke, hogy semmi ne változzon.
Tisztességes ellenzékinek van annyi erkölcsi érzéke, hogy ilyen televízióba nem teszi be a lábát. A szakma legkorruptabb emberei szolgálják ki Orbánt és az ő érdekeit ebben a manipulációs gépezetben, amit ATV-nek neveznek. Hogyan lehet, hogy egyetlen erkölcsi érzékkel rendelkező ellenzéki nincs, aki ezt szóvá tenné? Ezzel szemben a legelemibb jogi és morális elvárásokat szélsőségnek nevezik.
Ennek csak egy magyarázata lehetséges: a pénz fontosabb, mint a morál, a jog és a szabadság. Ezt az ellenzéket lassan teljes egészében a puccsisták tartják el: a parlamentben, a képviselőiket, a pártjaikat és a sajtójukat is. Orbán és Simicska pénzéből élnek, az a dolguk, hogy legitimálják a rendszert. Amíg ezt megteszik, addig kapnak pénzt. A legveszélyesebb forgatókönyv szerint zajlanak az események.
Drága ára lesz ennek, szaktársak. Ennek akkora bukta lesz a vége, hogy kő kövön nem marad.